2023-24: A közeljövő kapaszkodók nélkül

A svájci frankos hitel mutatta meg először, hogy milyen nagyon sérülékeny a magyar autópiac. A globális események hazai lecsapódása 2008 után a valaha volt legnagyobb törést hozta az autókereskedelemben. Igazi válság volt, amely rengeteg szabályt, régi dogmákat és beidegződést törölt el, írt újjá. A mostani korszak ebből a szempontból nem tekinthető klasszikus válságnak, egyelőre még a fogyasztás sem csökken, de várhatóan fog. Egyes autómárkák 15-20% visszaeséssel kalkulálnak, de pontos számot senki nem mert mondani, hiszen a bizonytalanságot nagyon sok tényező együttes hatása okozza, éppen ezért jóval kiszámíthatatlanabb.

Úgy vélem, hogy most is van legalább akkora válság, mint 2008-ban volt, csak annyira edzettek lettünk, hogy már fel sem tűnik. Megszoktuk. Ilyen eseménysorozatot, ami az elmúlt 2 évben történt és amely várhatóan történni fog, képtelen lett volna a 14-15 évvel ezelőtti énünk feldolgozni.
Covid, logisztikai nehézségek, chip hiány, ukrán háború és óriási infláció. Ha ez nem lenne elég, akkor az utóbbival összefüggően egy energia válság, amelyet tovább tetéznek egyéb EU környezetvédelmi szabályozások, amelyek tovább drágítják az autókat és nehezítik az importőrök életét. Utóbbi cégeket lehet nem kell sajnálni, de magunkat mindenképpen, hiszen ennek az árát, Mi, az autósok fizetjük meg a vonal végén, ha tudjuk.  

  

Flexibilis árazás és bizonytalan szállítási határidők. Ez volt a 2022-es év legfontosabb leckéje, amelyet meg kellett tanulni azoknak, akik új autó vásárlásra szánták el magukat.
Felfoghatatlan árszintekre ugrott tavaly óta a gépkocsik ára. Nem az én gondolatom, de annyira igaz, hogy muszáj itt leírnom. A közértekben kénytelen-kelletlen elfogadtuk, hogy 40-50%-kal, sőt sok esetben duplájára emelkedtek egyes termékek árai. Az összeg pénzben kifejezett nagysága miatt, és mert sok választásunk nincsen, enni kell, ezt el tudjuk fogadni. Autók esetében viszont ez egy másik lépték. 20-30-40%-os drágulás itt sok-sok millió forint. Manapság félve írom le, hogy egy adott típusnak jó vagy versenyképes az ára, mert csak „13-15 millió forint”. A legutóbb tesztelt hibrid Suzuki 12 millió fölött volt. Ez nem az az összeg, amit az átlagember (még hitelfelvétellel is) ki tudna fizetni, hiszen több évnyi nettó jövedelemről beszélünk. Márpedig a Suzuki, akármilyen motorral is van felszerelve, nem a gazdagok autója volt eddig.
Persze lehet mondani, hogy nem kell hibrid autót venni, de itt ütközik a fogyasztói igény össze azzal az EU szabályozással, amely a károsanyag kibocsájtási normák egyre szigorúbb szabályozását írja elő. Modernebb és ezért drága technika kell ahhoz, hogy ezekbe a határértékekbe benne tudjon maradni egy autó.
Érdekes gondolat és akár igaz is lehet, hogy bizonyos márkák szándékosan csúsztatják a hagyományos erőforrással felszerelt autók átadását, hogy az alatt az idő alatt el tudjanak adni annyi elektromost, hogy a kvótába így beleférjenek, így megúszva az EU bírságot.

Persze az autózás egy úri-muri volt sokáig és csak az elmúlt 20-30 évben lett ennyire „átlagos eszköz” hazánkban. De ez csak nálunk ilyen friss és pont most, amikor kezdte már mindenki azt érezni, hogy szinte ott vagyunk a nyugati életszínvonal előszobájában, akkor leszünk kénytelen egy nagyot hátralépni. A villanyszámla emelkedése megmutatja a magyarnak, hogy hol a helye. A tömegközlekedés vagy a bicikli egyáltalán nem ciki, nem kell autóval menni, nem kell annyit költeni. Ez az EU indirekt üzenete, amelyet fájdalmas pofonként tett 2022 az arcunkra.

Ezzel még egyet is tudnék/tudok érteni, de ez a gondolat nem ennyire egyszerű, sokkal komplexebb ennél. Mégpedig azért, mert az Európai Uniónak ugyanúgy, mint a világ többi részén is, az autóipar a GDP-jének kétjegyű százalékát adja. Alternatíva nélkül pedig erről lemondani egészen fájdalmas. És itt fontos kiemelni, hogy a föld védelmében ezt tényleg megérné meglépni, de az öreg kontinens lakói azon kívül, hogy jó példát mutatnak, sok mást nem tudnak ez ügyben egyedül tenni. Nagyjából 450-500 millió ember a 8 milliárdhoz képest nem tud szignifikáns hatást elérni. Viszont cserébe gyorsan el tud ettől szegényedni.
Nem lehet ugyanis pénz kibocsájtással büntetlenül kompenzálni az állami bevételek hiányát. Ezt a mai nap mindenki látja, hiszen a magas infláció a vége.

A jövő év másik fontos sarokpontja az elektromos autózás lesz. A nagyívű gondolatok, környezetvédelem ugyanis az egyén szintjén egyetlen kérdésben összpontosul akkor, ha még nem jutott el az önmegvalósítás legfelső szintjére. Ez pedig a megéri vagy nem éri meg kérdése. Megéri-e a jövőért, a tisztább környezetért bizonyos fajta kompromisszumokat tenni? Az a többlet, amit kiadok ma, az érdemes befektetés lesz-e?
Azt hiszem, hogy az elektromos autózás olyan, mint amikor a gyerek fel akar nőni. Olyan vágyak ezek, amelyek nem időszerűek még és ha mégis megtörténne, akkor több lesz a visszavágyás, mint az új helyzet öröme.
A nagy beruházási érték miatt persze az önigazolás, azaz a kognitív disszonancia olyan erős, hogy azoknak, aki éppen elektromos autót vezetnek, azoknak a 90%-a biztos felhördült és azonnal cáfol. Rengeteg elektromos autót teszteltem és ezek alapján két részre bontanám ezt a kategóriát. Az egyik az elektromos autózás élményére van kihegyezve – itt valójában mindegy a költség, a tulajdonosa a gyorsaság, a különleges vezetési élmény miatt veszi meg - azt is mondhatnám, hogy köze nincsen a környezetvédelemhez. A másik célja valóban az, hogy környezettudatos legyen. Kisebbek, nem mennek értelmetlenül gyorsan, nem nyújtanak 3 másodperc körüli gyorsulási élményt és pont ezért kevesebbet is fogyasztanak. Ez utóbbi vásárlója pedig egyértelműen fog némi beruházási kalkulációt végezni. Aki otthon tud tölteni, különösen, aki ezt napelemről tudja megtenni, azok számára ez gazdaságilag is érdekes lehet. De annak, aki utcán tölt, az még nehezebb helyzetbe kerül, fog kerülni, hiszen az áram ára talán sosem lesz olyan olcsó, mint 2022 első feléig. Ezzel párhuzamosan pedig az esetek többségében legalább 5-8 millió forintos többlettel kell számolni egy elektromos autó beruházásnál, mint egy hasonló hagyományos esetében. Állami támogatás pedig nincs és úgy látszik, hogy minden más EU országban szépen-lassan ki is futtatják.

Mire számítsunk tehát? Sok jóra ne. Flexibilis és növekvő árakra, továbbra is hosszú szállítási határidőkre és a jelen gazdasági helyzetben egészen magas kamatszintekre az autófinanszírozás esetében. Utóbbi várhatóan 2023 második fele előtt nem is fog változni.
Az autó egészen biztosan egy 4-5 éves beruházás egy átlag család esetében, ez pedig manapság hosszútávú döntés, ami azt jelenti, hogy bármilyen gazdasági körülmény menetközben megváltozhat, amely tovább nehezíti azt, hogy nyugodt döntést tudjunk hozni.       

• 2023 autózás autópiac 2023 autóvásárlás 2023 gépjárműkereskedelem 2023

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!