A jó csaj, aki főzni is tud - KIA ProCeed 1.4 T-GDI GT-Line Pro

Az ötajtós és a kombi karosszériával egy időben mutatták be a háromajtós Pro_cee’d-et, amely ebben a formában két generációt ért meg. A harmadik generációs ProCeed 2017-ben jelent meg, immár shooting brake formában, ami, lássuk be, bátor húzás volt, de bejött. Igazi konkurense nincs az autónak, ebben a szegmensben senki nem kínál ilyen karosszéria-formát, a tágabb piacon a Mercedes a CLA-val és a Volkswagen az Arteon-nal van jelen shooting brake-ként.

Külső
A forma engem első látásra megvett. Nem az észérvekre hat, hanem az ember szépérzékére. Amikor elkezdjük használni és belakni, akkor pedig rájövünk, a szépség mögött praktikum is rejlik, de erről később. Egy jó színnel képes feldobni az utcaképet, de már a sima fehér tesztautó láttán is elmosolyodtam, mikor ránéztem és mindig megjegyeztem, de jól néz ki. Az autó 4,6 méter hosszú, ma ez a kategória átlaga. Városi forgatagban is még jól kezelhető méret, amin a parkolást segítő radarok és a tolatókamera is segít.

Hosszban a Ceed kombihoz képest nincs nagy különbség, viszont négy centiméterrel alacsonyabb attól.  Elölről sincs nagy különbség a Ceed és a Proceed között, megvan a márkát jellemző tigrisorr és a négy ledből álló nappali menetfény is. Míg a Ceed SW egy hasáb, addig a ProCeed farát lejtőssé tették és így lett szexi az autó. A hátsó lámpák is különböznek, a ProCeed  lámpatestjei teljes szélességében végighúzódnak a csomagtérajtón, kicsit szélesebbnek is mutatva az autót. A tesztautót a 17 collos GT Line elnevezésű könnyűfém felnikkel kaptuk meg, ami kevésbé mutat jól, mint a 18 collos GT felnik, viszont a menetkomfortnak nagyon jót tettek.

Belső
A belső tér a külsőhöz képest visszafogottabb, viszont minden a helyén van és minden úgy működik, ahogy kell. A nagy kedvencem a kormány, amelyet fehér cérnával láttak el és az alját lelapították, ahogy a sportautóknál is dívik. Jó fogású és váltófüleket is kapunk a kormány mögé, ha játszani szeretnénk, használjuk nyugodtan.

A gombokat szépen, logikusan rendezték el kormányon, viszont az én kezem a pár nap alatt nem állt rá a négy billenőkapcsolóra, de aki napi szinten fogja használni, az meg fogja szokni. A kormányfűtés pillanatok alatt átmelegíti a kezünket és más márkákkal ellentétben, az egészet fűti, nem csak 9 és 15 óránál.

Az ülés számomra kényelmes volt, örültem a memória funkciónak, Az első ülések hűthetők-fűthetők és fűtést a hátsók is kaptak. A panorámatető miatt viszont a fejtér szenved csorbát, olyan 175-180 centi felett már zavaró és ehhez már nem lehet elég mélyre engedni az ülést. A jó tengelytávolság miatt a hátul ülők is kényelmesen utazhatnak, magam mögött bőven elfértem.

A klímakonzol jól kitalált, átlátható, könnyen kezelhető. Gyorsan lehet jó időt csinálni odabent és bár nagy klímázásra nem volt szükség, reggel a ráfagyott párát hamar lekapta a szélvédőről. Az autó tavaly egy kisebb frissítésen esett át, így középre kapott 10.25”-os kijelzőt és most már a kormány mögött is egy hatalmas digitális kijelzőt figyelhetünk.

A központi kijelző ismeri az Android Auto-t és az Apple Carplay-t és bár rendelkezik saját navigációval, előfordult, hogy „lementünk a térképről”. Természetesen van vezetéknélküli töltőnk, viszont az USB csatlakozók számát keveselltem. A Supervision nevű, digitális műszerfal rengeteg mindent meg tud mutatni nekünk, az autó élettartama alatti menetösszesítésétől kezdve a guminyomáson át (ez is ritka ebben a kategóriában) a váltó hőmérsékletéig bezárólag. Ha pedig Sport módra váltunk, akkor a mutatós műszerekből digitális lesz és még pontosabban le tudjuk olvasni a fordulatszámot és a sebességet. Az autóhoz a Luxus csomag révén járt JBL hangrendszer, amely megfelelő minőségű zenével párosítva nagyon jó élményt ad.

Praktikum
A Proceed van annyira praktikus, mint amennyire szép. Az utastérben is el vagyunk látva tárolórekeszekkel, pohártartókkal, és az ajtózsebek is elnyelik a nagyobb üvegeket. Ami igazán meglepett, az a csomagtartó. Maga a csomagtérajtó elektromos , kulcsról is működtethető.

A csomagtartó 594 literes, padlója sík, és kapott egy csomagrögzítő rendszert sínekkel. Az üléseket lehajtva teljesen egyenes területet kapunk, bizonyos nagy dolgok szállításában csak a hátsó ajtó kialakítása akadályozhat meg minket. A padlót felnyitva jön az igazi meglepetés: rengeteg rekeszt alakítottak ki a mérnökök és még a mankókerék is elfért. Valószínűleg a rekeszekkel együtt jön ki az 594 liter, de így is minden elismerésem.

Motor, vezetés
A tesztautó a régóta ismert 1.4-es, négyhengeres, 140 lóerős turbómotort kapta meg a hétsebességes duplakuplungos váltóval. A két egység jól működött együtt, ezt a tömeget a 140 lóerő megfelelően mozgatja és ha kell, sietni is tudunk vele. Amivel nem tudtam kibékülni és számomra ez az egyetlen igazi negatívuma az autónak, az a fogyasztás. Nálam 8.7 liter/100 km-re jött ki a teljesen vegyes, országutat, várost és autópályát is bőven tartalmazó út. A menetösszesítőt elnézve viszont ez a nagy átlag, kisebb fogyasztást nem érdemes várni. Az 50 literes tankkal számolva, így is kijön egy 550-600 kilométeres hatótáv. A duplakuplungos váltó eddig kimaradt az életemből, fura volt látni, hogy általam jól ismert helyeken, kivétel nélkül mindenhol, mindig eggyel magasabb fokozatot használ, mint amit én használnék. Vezetését tekintve az autó jóindulatú, a motor nagyobb kigyorsítás esetén sem présel az ülésbe, viszont hamar elérjük vele a kívánt sebességet, sőt figyelni kell, nehogy drága csekket kapjunk. A 17-es kerekeken szépen gurul, jól szűri az úthibákat és a fekvőrendőrök sem fájnak. A magas padkákat viszont érdemes kerülni.

Szinte minden vezetéstámogató rendszert megkapunk, a holttérfigyelőtől kezdve, a sávelhagyásra, - tartásra figyelmeztetésen át a hátsó keresztirányú forgalom felügyeletig. A head-up-displayt kissé hiányoltam, de van annyira jó az autó, hogy ne rójjam fel neki. Az autó adaptív tempomattal rendelkezik, számomra a legkisebb követési távolságnál is félősnek tűnt, nagyon hamar lassított az előttünk lévők miatt, nem találtam meg vele a megfelelő ritmust, de ez tanulás kérdése. Ami zavaró lehet, a lejtős hátsó ajtó miatt a belső tükörben nem látunk messzire magunk mögé.
Autópályán 130-140 környékén suhanva hetedik fokozatban 2500-at forog a motor, a viszonylag rossz fogyasztást ezért sem értem. Természetesen vannak menetzajok, a csomagrögzítők is szeretnek zörögni, de nem kell a JBL-t üvöltetni, hogy halljunk is valamit a zenéből és a hátul ülőkkel is normális hangerőn lehet társalogni. Sport módba kapcsolva az elektronika 300-al megemeli a fordulatszámot, a váltó pedig minimum egy, de van, hogy több fokozatot is visszavált. A gázpedál első lenyomását még kis gondolkodás követi, viszont ha még mélyebbre nyomjuk a lábunk, elég jó menésben lesz részünk, de azért bujkál bennem a kisördög, mit tudhat az 1.6-os 204 lóerővel.

Ami még igazán lenyűgözött, az az éjszakai vezetés. Gyönyörű világítást adnak a LED-es fényszórók, mindent látni. Aminek nagyon örültem, éjszaka sárga lencsés szemüvegben vezetek, de akár a műszerfali, akár a központi kijelzőre tekintettem, mindkettő úgy adta vissza a képet, mintha semmi nem lett volna a szemem előtt és ez igaz a normál napszemüveg esetén is.

Összegzés
A KIA a Ceed kombival hozta a kötelezőt, szorgalmi feladatként pedig a testvért is megcsinálta, aki nem csak szexi, de főzni ő is ugyanolyan jól tud.  A matekba most nem mennék bele, ugyanis ezt a motorvariánst a KIA már nem árulja, egy 1.5-ös, 160 lóerős turbós egység van helyette, amit 48 voltos mild-hybrid rendszerrel is rendelhetünk.   A 7 év gyártói garancia ugyanúgy jár erre a típusra, ami akár a másodlagos piacon is jó tippé teheti a későbbiekben. Ha valaki egyszerre szeretne egy stílusos és jó megjelenésű, de jól is használható autót magának, kedveli, ismeri a turbómotorokat, akkor nyugodtan fáradjon be egy KIA szalonba és tegyen egy próbát. Nem fog mellényúlni.

• kia kia ceed kia proceed kia proceed gt line kia teszt kiaceed teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!