A keményfiúk - Rally Samara
A Samara hallatán nem épp ez jut először eszébe az embereknek, hogy rally. Sokkal inkább egy kultikus népautó képe a 80’-as 90’-es évekből. Ez a hétköznapi unalmasnak mondható kis autó is lehetett azonban izgalmas.
Nem is egy féle rally változat született belőle. De egy prototípus is elég lett volna belőle, hogy megmozgassa a fantáziát. A gyári változatok sem voltak nehéz autók, nem beszélve az átépített, felhúzott motorosokról. Kis súly, nagy erő! Alapvetően a terv az volt, hogy felveszik a kesztyűt a B csoportos keményfiúkkal. A felvértezett Samara az EVA nevet kapta, aminek számos változata született. A homologizáció feltétele volt, hogy készüljön belőle 200 darab, amihez meg is kapták a vezetés támogatását. A motor alapját nem a Samara adta, hanem a 2106-ban található 1.6 literes blokk és ezt a blokkot fúrták fel egészen 1860 cm3-esre. A sok egyéb módosítás mellett kapott egy csigát is, de nem a kakaós fajtát. A motor bekerült hátulra, így adott volt a hátsó kerék hajtás. A bódé üvegszálasból készült, így a módosítások ellenére tartotta a gyári súlyát. 300 lóerősre sikeredett, ami nem is mondható gyengének, mivel a Lancia Delta S4 is közel azonos paraméterekkel rendelkezett. De 1986-ban a Group B megszűnt, ezért aztán sohasem állhatot rajtvonalhoz és még gyártásba sem került. Ennek ellenére 20-30 darab készült belőle- Nagyjából ez idő tájt futott egy másik projekt is, Samara 4x4 néven. Mint a neve is mutatja ez már egy összkerék hajtású változat volt. A motor itt szintén hátul kapott helyet, viszont nem volt olyan erős. Mindösszesen 150 lóerőt tudott és pont az 1985-ös Szojuz Rally-ra készült el. A Group B-re szánt modellnek érkezett egy utódja Samara S-Proto néven, ami legfőképp annyiban tért el elődjétől, hogy 50 lóerővel erősebb volt és csővázas kialakítást kapott. Ebből csupán egyetlen darab került legyártásra. Végül megérkezett az utolsó változat. a T3-as. Itt a mérnökök már elengedték a hazai erőforrást és egy 3.6 literes Porsche motort integráltak a szovjet bódéba. A futómű és felfüggesztés tervezésében viszont ott volt a hazai vérvonal, mivel a Tupoljev repülőgépgyártó működött közre a megalkotásakor. Annak ellenére, hogy az aranyat sosem hozta, elég eredményesen szerepeltek az öszvérek. A dobogón szinte mindig megvolt a helyük.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!