Az ellentmondás feloldása – A kínai autógyártás jelene és jövője 2. rész
A kínai kormány tehát roppant nagy tőkét és energiát fektet a saját autógyártás fejlesztésébe. Nem csoda, hiszen európai példa mutatja, hogy könnyedén tud ez az iparág a gazdasági fejlődés jelentős mozgatórugójává válni, két számjegyű százalékos hozzájárulásával a GDP-hez. De Kína más módszerekkel próbálja elérni, hogy az elektromos autók elterjedjenek, mint az USA vagy Európa.
Különbség a stratégiában és az árazásban
A fő különbség, hogy a kínai kormány a grandiózus cél érdekében elsősorban tesz és nem büntet. A döntések hátterében az áll, hogy megfizethető árú elektromos autók készüljenek Kínában és ez teremti meg az alapját annak, hogy tömegtermékké tud válni az elektromos autó.
A másik pillér az elektromos hálózat és a töltőpontok fejlesztése. Tudni kell, hogy a világon jelenlévő utcai gyors és normál töltők 60%-a Kínában található. Így a szabályozás megalkotásával párhuzamosan az infrastruktúrát is felkészítik arra, hogy az elektromobilitás meg tudjon valósulni. Sajnos ez jelenleg hazánkban, de még Európa szerte sem ennyire egyértelmű.
Ameddig az amerikai és európai stratégia fókuszában a luxus elektromos autók állnak, addig Kínában az átlagemberek számára készül az e-autó. Ezt bizonyítja, hogy a kínai elektromos autók ára nagyjából 35-40%-kal olcsóbb, mint az USA-ban vagy Európában. A nagyszámú eladások pedig katalizálják az egyéb szegmensekben való megjelenést is.
Az elektromos autózás messze túlmutat azon, hogy négykerekű dobozokban ülünk, amelyek valamilyen meghajtás révén elvisznek egyik pontból a másikba. Az elektromos járművek (részben a meghajtás egyszerűbb mivolta miatt, amely sokkalta kevesebb helyet foglal el a járműben) rengeteg más, elsősorban digitalizációval kapcsolatos fogyasztói igényt képesek kielégíteni. Ez utóbbira egyébként a kínai emberek sokkal nyitottabbak, mint az európai vásárló.
A digitalizáció ott öles léptekkel halad és például a készpénzforgalmat, kihagyva a hitelkártyás vásárlást, a mobiltelefonos, QR kód alapú fizetés váltotta fel. De hasonló példa, hogy az okostelefon eladások globális piaca 50%-ban kínai vásárlókból áll. Ezért is kétséges a mai napon már azt állítani, hogy a kínai termék általánosságban nem modern vagy nem jó minőségű. Gondoljunk csak a Huawei vagy Xiaomi márkákra.
Visszatérve az autókra és az ezek által nyújtott piaci lehetőségekre, fontos előnye Kínának, hogy például olyan dolgok, mint a GDPR, országon belül nem kötik a fejlesztők kezét, amikor a fogyasztói szokásokat kívánják megismerni. Így sokkal direktebb módon tudnak igényekről tájékozódni, amelyek végül az autókba kerülnek. Ilyen többek között a konnektivitás iránti fogyasztói igény. De ezek a big data rendszerek segítenek az önvezető járműfejlesztésnél is. Ezt támogatja az 5G hálózati rendszer, amelynek szintén Kína a vezető globális gyártója.
A töltőhálózat mértéke, az elektromos autóárak és a töltési idő azok a fogalmak, amelyek Európában a gátjai annak, hogy az elektromos autók gyorsan elterjedjenek. Ebből az első kettőre azonnali megoldást ad a kínai autógyártás.
Érdekes folyamat lehet 2022 után, amikor Kína is csökkenteni kívánja a belső támogatást az elektromos autókra. Azt mindenképpen sejteti, hogy az exportorientáció az ottani gyártók számára erősödni fog. A magasminőségű színvonalat erősítheti, hogy Kína az előbb felsoroltakon túl nyilvánvalóan sokat fog tanulni a sanghaji Tesla gyártól is. Akár lehet egy saját, hasonló színvonalat képviselő márkája is.
Nyilvánvaló persze, hogy nem lesz a változás ennyire egyenes út, hiszen a kínai fogyasztó sokkal kevésbé márkahű, mint az európai, a technológia és a mobiltelefon még fontosabb az ottani fiatal generáció számára, mint az öreg kontinensen. Az elfogadása a rengeteg új, számunkra eddig ismeretlen márkának annyira nem lesz könnyű, mint nekik.
A következő márkákat viszont biztosan érdemes lesz megjegyezni, mint a legfontosabb szereplőit a több száz kínai gyártónak: MG, BYD, Geely, Nio, Aiways, Camel Group. Ezek jelenthetik ugyanis az elektromos autózás fejlődésének egyik lényeges tényezőjét nekünk is.
Szükség lesz kapaszkodókra, márkaépítésre Európában, ami Kínában nem szempont, vagy legalábbis nem annyira fontos. Ettől függetlenül fel kell kötnie a nadrágszíjat a klasszikus nagy európai gyártóknak, mert különben az árversenyben el fognak vérezni, miközben a kínai technológia a sok belsőpiaci tapasztalat miatt akár előrébb is járhat.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!