Érdekes alternatíva – Subaru Outback 2,5i Platinum
Mindig is azt gondoltam, hogy aki a Subaru márkát választja, az szereti az autózást. Nem a külsőségek érdeklik, hanem egy olyan autózási élményt választ, amelyet vagy nagyon kevés, vagy talán egyetlen más márka sem képes nyújtani. Vannak általános ismérvek, amelyekkel a Subaru mindig is rendelkezett. A legismertebb ilyen az összkerékhajtás, de azért ennél az Outback jóval-jóval több.
Lassan azt kell mondani, hogy az Outback egy mamut. Egy olyan korszakból érkezett, amelyet a gyerekeink már csak a történelemkönyvek lapozgatása közben fedezhetnek fel. Pedig nem volt azért olyan régen, egészen pontosan 1994-ben, amikor az első, akkor még Subaru Legacy Outback néven futó kombi, mint a Legacy kombi külön névre keresztelt változata, elhagyta a gyártószalagot. Tehát, ha az elődöket nézzük, akkor akár az 1989-es Legacy kombit is tekinthetjük első generációnak. Egészen előremutató volt akkoriban ez a jármű, hiszen a magasított „terep” kombi még olyannyira nem volt divatban, hogy még csak közvetlen versenytársa sem akadt.
Azóta persze a világ nagyot fordult és boldog-boldogtalan ontja kifelé a SUV-kat, magasított akármiket. Ezekben az autókban pedig már nem hagyományos, jól megszokott erőforrás dolgozik. Már akkor is pezsgőt lehet bontani, ha villanymotor nélküli járművet vezetünk. Persze utóbbiakkal távolról sincsen semmi különös baj, de vannak még – legalábbis Subaru háza táján így gondolják valószínűleg - hagyományos értékeket, stílust kedvelő vásárlók. Akik abban hisznek, hogy a szívó benzinmotor, az összkerékhajtás és a fokozatmentes automata kombója az örök élet plusz egy napig tartó gondtalan érzést hozza az autózásában. Akik számára az autó egy elnyűhetetlen, kellőképpen nagy (ez esetben marha nagy) belső térrel rendelkező eszköz, amelybe belefér a család és nem kell szívdobogást kapni akkor sem, ha éppen elfogy az aszfaltcsík a kerekek alól. Hát a Subaru hatodik generációja ezen vevőkör számára készül.
Egyetlen motort válaszhatunk a kínálatban. Ez egy 2,5 literes szívó benzinmotor. A Subaru hagyományai szerencsére itt is változatlanok maradtak, hiszen a motor boxer elrendezésű. Hosszan lehetne írni az előnyökről és a hátrányokról, de egy igazi Subarust (vagy akár Porsche szerelmest) nem kell arról győzködni, hogy milyen előnyei vannak a lapos, alacsony súlypontú blokknak. Hátránya talán az, hogy kicsit szomjasabb, mint amit megszoktunk. Az Outback nagyjából 10-11 liter közötti benzinnel éri be száz kilométeren.
Az Outback motorjához, ahogyan a bevezetőben írtam egy fokozatmentes váltó kapcsolódik, amelyet, ha szeretnénk akár 8 „ál” fokozatban válthatunk is. A 169 lóerős erőforrás egyáltalán nem egy erőgép. Én azt mondanám, hogy normál, átlagos autózásra elegendő. Mondhatnám azt, hogy gyenge, vagy nem gyorsul kellőképpen jól, de ez így túlzás lenne, illetve azt is fontosnak tartom ilyenkor, hogy mit sugall egy autó karaktere. Az Outback nem egy Impreza Wrx Sti. Nekem végig a teszt során a Volvo XC70 jutott róla az eszembe, egy kicsit modernebb köntösben. Ez a modell is, akármilyen motor volt benne, inkább a nyugodt, magabiztos közlekedést kínálta.
Van ugyan egy S/I gomb az Outback kormányán (Subaru Intelligent Drive), amelynek segítségével dinamikusabb lesz, de azért nagy csodát ettől se várjunk.
Az Outback utastere tényleg hatalmas, és amit még fontos kiemelni, hogy rendkívül sokat javult a minőség érzet. Kiváló, kellemes tapintású a bőrözés az autóban, szinte sehol sem találni kellemetlen tapintású anyagokat és nagyon kényelmesek a fotelek. A lábtér hátul is fejedelmi. A Subaruban ülve a tekintetünket óhatatlanul megragadja a hatalmas 11,6” -os álló formátumú kijelző. Érdekes és szimpatikus részlete, hogy egy egyedi felfogású menürendszerrel szerelték fel. Elsőre kicsit ugyan szokatlan, de gyorsan és könnyen magunkévá tudjuk tenni a logikáját. Az egyes funkciók egyszerűen megtalálhatóak benne és természetesen a telefonunkat is kitükrözhetjük rá.
A kormány mögött a műszerfal két szélén analóg, középen digitális felépítésű, átlátható, informatív. Talán kicsit sok a mostani autótervezési stílushoz képest a gomb az autóban, de én inkább azt mondanám, hogy jó arányban van benne az új és a régi.
Az új Subarut a létező összes biztonsági és vezetéstámogató funkcióval felszerelték. A szokásos kütyükön kívül, mint a sávtartó, holttér figyelő, keresztirányú forgalomfigyelő vagy éppen adaptív tempomaton kívül érdemes kiemelni a fejlett belső kamera rendszert, amely a megszokottnál sokkal jobban figyeli a vezetőt és annak állapotát. Pár pillanatig nem az utat figyeljük, akkor a rendszer azonnal figyelmeztet, hogy legyünk szívesek az útra koncentrálni és ne másra.
Az autó felfüggesztése, úttartása, mondhatnám azt, hogy ahogyan ezt a Subarutól megszokhattuk, kimagaslóan jó. A 213mm -es hasmagassága miatt a városban fellelhető akadályok, mint a fekvőrendőr, útpadka jelentéktelenné válnak az Outback sofőrjének a számára. A felfüggesztés szintén tökéletesre lett hangolva, se nem ringatózó, se nem túl feszes. Nagyon kényelmes a vele való közlekedés.
A Subaru Outback egy valóban érdekes alternatíva azok számára, akik nem a presztízs miatt választanak autót. A közel 17 milliós tesztautóban hagyományos elemeket használtak fel a Subaru múltjából, amelyek manapság már nagyon ritkák, messze nem divatosak, de megvan a különleges élményfaktor, ami ezekhez tartozik. Ezt kombinálták, szerintem ügyesen, a modern technológiával. A külső dizájn egyértelműen megosztó. Van, akinek nagyon, van, akinek csak kicsit nem teszik és talán, bár ebben nem vagyok biztos, vannak olyanok is, akik számára szép. Az viszont egyértelmű, hogy utánozhatatlan Subaru.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!