Kontrasztok - Hyundai i20 Comfort 1.2MPI
-
Szőnyi Zoltán
- május 27, 2021
- Komment
A kisautók világa mostanában nem egyszerű. Sok oka van ennek, hiszen manapság nem ez a legdivatosabb szegmens, elképesztő sok a konkurens és nem utolsó sorban viszonylag kevés többlet kiadással ott van a kompakt autók világa, amely méretével, univerzálisabb használhatóságával lényegesen több embert meggyőz. 2020-ban a Hyundai mégis megjelent a harmadik generációs i20-szal, hogy vevőkörét megtartsa és új vásárlókat csábítson.
A legnagyobb kihívást az árszint jelenti. Az árlista ugyan 4 millió forintról indul, de azok számára, akik valamivel nagyobb komfortra vágynak, a Comfort szinttől érdemes nézelődni, ahol bizony már ötössel kezdődő lista árakra kell számítania. Ez egyébként teljesen szinkronban van a versenytársak árazásával, tehát ezzel nincsen probléma, de el kell fogadni, hogy a biztonsági, technikai körülmények miatt a méret sokkal kevesébe hat az árra, mint régebben. A logikus megoldás tehát, amelyhez a gyártók, így a Hyundai is nyúlni tud, hogy egyfelől megnyerő, dinamikus designt, nagyobb autós érzetet kínál, miközben a belső anyagok minőségén és a meghajtáson igyekszik spórolni.
Ezt a kihívást úgy érzem az i20 teljes mértékben kimaxolta. Méretei az új i20-nak minimális mértékben változtak az elődjéhez képest. Az arányai viszont feltűnően mások lettek azáltal, hogy laposabb, hosszabb lett, továbbá a tengelytáv is megváltozott. A kerekek egészen a 4 sarokba kerültek, amellyel két legyet is ütöttek egy csapásra. Látványra és belső térérzetre is nagyobb autónak látszik az i20, mint ami.
A külső formajegyek a mostani design struktúrát köveik, amely a Hyundai teljes, megújult modellpalettáján nyomon követhetőek. Éles törések, vagány vonalvezetés és a C oszlop irányában szűkülő, ezáltal sportos hatást keltő ívek jellemzik. A szűk tekintetű LED-es első lámpák között található az egyedi mintázatú, ellaposodó hűtőrács. Abszolút olyan, mintha az i30 kistestvére lenne.
Nagyon különleges, kifejezetten tetszetős az autó hátsó traktusa is. A bal oldali üzemanyagbeöntő nyílás teljesen illeszkedik a lámpa és a sárvédő közötti részbe, látható, hogy odafigyeltek ennek tervezésére. Szintén szép és divatos a hátsó lámpák formája, illetve az, ahogyan a piros prizmasáv összeköti őket.
A belső térben kevéssé érezhető az extravagancia. Az egyetlen feltűnő elem az autó méretéhez képest a hatalmas, 10,25” -es érintőképernyős központi kijelző. Ennek kezelése pofon egyszerű, logikus. Az Apple CarPlay illetve az Android autó vezeték nélkül működik rajta. Grafikai szempontból azért lehetne fejleszteni rajta, hiszen a homogén színek és grafikák meglehetősen unalmas hangulatot teremtenek. De a hangulathoz, amely általánosan jellemző a belső térre, sajnos ez passzol a leginkább. Gyakorlatilag minden fekete, nagyon kevés színnel játszottak a tervezők. Az anyagok minősége, ahogyan a bevezetőben is említettem, nem a legjobbak, viszont dicséretére legyen mondva, hogy az összeszerelési minőség makulátlan. Sok ugyan a kemény tapintású anyag, rideg fekete műanyag a belső térben, de ahogyan variálva van az kifejezetten elismerésre méltó.
A műszerfal szintén teljesen digitális. Elképesztő mennyiségű információt találunk rajta, nagyon jól variálható, átrendezhető, továbbá négy különböző téma közül választhatjuk ki a számunkra leginkább tetsző elrendezést.
Az ülőfelületek komfortja eggyel nagyobb kategória esetén is megállná a helyét. Jó az oldaltartás, megfelelő hosszúak az ülőfelületek. A hátsó ülésen utazóknak is hasonló benyomásuk lehet, mint az első sorban helyet foglalóknak. Van kellő lábtér és kényelem itt is.
A csomagtér mérete szintén tágas, 352 literes. A pótkerék helye megvan a padlószint alatt, de szériában csak defektjavító készletet kapunk.
A vezetési élmény a négyhengeres 84 lóerős erőforrással kielégítőnek mondható. Százas sprintnek nem nevezném a 13 másodperces gyorsulást 100km/h-ra, de a jellemzően városi használatra szolgáló jármű esetén nem is annyira fontos ez az adat. Sokkal lényegesebb, hogy rendkívül szerény fogyasztási adatai vannak a kis Hyundainak. Városban 5 liter körüli átlaggal lehet számolni, autópályás, vegyes használat mellett is csak 5,8 literes átlagunk volt a tesztelés alatt.
Külön szeretném kiemelni a váltót, amelynek van előnye és hátránya. A hátrány, hogy csak ötfokozatú. Az előny viszont, hogy kifejezetten kellemes a használata. Nagyon precíz, nagyon jól el vannak találva a fokozatai, élmény volt a használata.
Érdekessége a kínálatnak, hogy amennyiben nagyobb teljesítményt szeretnénk a tesztautónkban is található, belépő 84 lóerőnél, abban az esetben egy kisebb, 1 literes turbós, háromhengeres erőforrást tudunk választani. Van ezen kívül egy N -es verzió is, 1,6 literes 204 lóerős motorral, de az már egy másik liga.
Az új Hyundai i20 szép külsővel és a körülményeket figyelembe véve versenyképes árral indul neki a 2020-as éveknek. Ez utóbbihoz kell ugyan kompromisszumot kötni, de ez még az elfogadható kategóriában van. A hosszú, 5 éves garancia és a márkától megszokott minőség pedig előrevetíti, hogy ez egy sikeres kombináció a kisautók kategóriájában.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
