Nem Európának készült – Toyota Highlander AWD Executive
-
Szőnyi Zoltán
- október 16, 2021
- Komment
Nagyon félve fogalmazok meg kritikát a Toyotával szemben. Egyszerűen azért, mert a világ legnagyobb autógyára és ha nekem nem tetszik valami benne, az lehet olyan, mintha azt mondanám, hogy mindenki szembe megy az autópályán. A Highlander egyáltalán nem rossz autó, sőt mi több, számos szempontot tudok felsorolni, hogy miért és miben jobb, mint mások. Egyszerűen csak látszik rajta, hogy az amerikai ízlésvilágnak készült.
Nagyon nehéz világautót készíteni. Tehát olyan modellt, amelyet változtatás nélkül a világ bármelyik országában vágyott lehet. A Highlander is ilyen, ameddig bele nem ülünk. A belső részeken már meg-meg botlik a német, olasz, francia formatervekhez szokott vásárló tekintete. A matektanárom mondta mindig azt az örökérvényű gondolatot, ha másképp jutottunk egy megoldásra, hogy nem rossz ez, csak más. Hát így van ez a Highlanderrel is.
Az amerikai kontinensen úgy hívják ezt a kategóriát, hogy mid size SUV. Ami magyarul azt jelenti, hogy már ott sem kicsi, más szóval bődült nagy. A közel 5 méteres hosszával és majd 2 méteres szélességével kiemelkedik a többi autó közül. Garantáltan nem lesz sem kisebbségi érzésünk, sem pedig veszély érzetünk a méretekből következően. Azt sem tudom mondani, hogy nincsen szükség ilyen típusú autóra a magyar utakon, hiszen bőséggel van kínálat ebben a szegmensben. Házon belül például a Lexus RX450h L ilyen, akivel közvetlen rokonságban van.
Ahogy imént céloztam rá a külső formai jegyeit illetően nagyon jól sikerült elkapnia a fonalat a Toyotának. Ez mostanában általánosan igaz a márka modelljeire. A Highlander egyértelműen beazonosítható, mint a RAV4 nagytestvére. Az éles törésekkel tagolt vonalvezetés, a karakteres frontrész, robosztus, de egyben sportos, dinamikus megjelenést ad a járműnek. A hatalmas, a tesztautónkon lévő 20” -os kerekek igazán mutatósak, jól passzolnak a dizájnhoz. Természetesen a terepes képességeknek jobbat tenne egy kisebb, ámde ballonosabb abroncs, de nagy valószínűséggel a vásárlók 99%-a még véletlenül sem fog az aszfaltcsíkról lekeveredni, így ezt a funkciót nem kell feltétlenül erősíteni. A magas felépítés miatt így is, úgy is úgy megy át a városi akadályokon, mintha azok ott sem lennének. A rázkódás még nagyobb tompítása pedig valószínűleg kevésbé fontos, mint a két árnyalatú markáns malomkerekekre épített karosszéria.
A frontrész kialakítása tökéletesen kifejezi azt a kettőséget, amit a modellel kapcsolatban érezhetünk. Mintha két arcot rajzoltak volna neki. A felső rész, amelynek szemei a LED-es fényszórók, egy ide a világot, felfalom azonnal tekintet ad, míg az alsó része, ahol a képzeletbeli szemeket a ködfényszórók adják, egy kicsit lebiggyesztett szájat rajzolnak köré, és a hova keveredtem gondolatvilágot sugallják.
Hát igen, ez az öreg kontinens és itt a belső térről, a vezetőülés környezetéről, a felhasznált anyagokról más az elképzelésünk. Ha valaki egy BMW X5, vagy akár egy KIA Sorento után ül be a Toyota Highlander volánja mögé, akkor egészen biztosan azt fogja hinni, hogy visszarepült az időben legalább 5-8 évet. El fogja könnyezni magát, hogy újra kell élnie a 2010-es éveket. Az pedig már csak élethelyzet kérdése, hogy az örömtől vagy a szomorúságtól fog mindez megtörténni. A szerencse az egészben az, hogy a Toyota vásárlók másképpen működnek. Nem fognak bemenni holmi koreai márka szalonjába, BMW-t pedig már csak elvből sem vásárolnak, így a digitalizáció lehelete annyira érinti őket, amennyire a japánok megengedik.
Az anyagválasztás egyébként vegyes, például a bőrözés, a műszerfalon lévő anyagok kifejezetten jó minőségűek. A kamu fabetét és annak árnyalata egészen biztosan retro, de ez természetesen ízlés dolga. Az viszont szinte garantált, hogy nem találunk komoly tömegeket Europában (kivétel az itt élő, valóban népes számú kínai kolónia), akik a központi képernyő alatt elhelyezett zongoralakk szerű, kemény műanyag gombokat és azok formáját jelölik meg, mint az autó legszebb elemei.
A központi kijelző mindazonáltal határozottan jó élmény és a többi Toyotához képest örömteli, hogy valamiféle odaillő félkeretbe illesztették a méretes monitort. A megjelenítése nem a legmodernebb, de ez mit sem számít, hiszen a telefon kitükrözésével úgy sem az alap menürendszert fogjuk látni. Ha pedig mégis azt szeretnénk, az is könnyedén megszokható, közepesen jól kezelhető.
A műszerfal analóg és digitális kombinációból áll, a Toyotára jellemző megjelenítéssel találkozunk rajta. Ha nem ehhez a márkához szoktunk, elsőre kicsit zsúfol a grafika, de 1-2 nap elteltével ez senkit sem fog zavarni. Különösen azért, mert a megjelenített adatok szívet gyönyörködtető értéket mutatnak, de erről kicsit később.
Mielőtt bárki azzal vádolna meg, hogy egy márka teljes lehurrogásából akarok népszerűséget kovácsolni, az téved, hiszen a Highlander ezernyi helyen dicsérhető. Az egyik legkézenfekvőbb az a legalább 5 tényleg teljes értékű ülés az első két sorban és az átlagnál nagyobb tér a harmadik sorban, a csomagtérből felhajtott két ülés esetében is. Utóbbi a tervezők szerint is csak „pótülés”, hiszen a pohártartókon kívül erre a részre egyéb kényelmi funkció nem került.
A méretből fakadó előny, hogy még 7 ülés esetén is van 332 liter csomagtér. Ez az űrtartalom pedig 865-ig bővíthető 5 ülés használatakor és közel 2 köbméterig, ha csak az első két helyet használjuk ki.
A Highlander a gigászi méretei ellenére egy rendkívül takarékos jármű. Egyszerűen nem hittem a szememnek, hogy milyen átlagfogyasztási értékeket tudunk elérni ezzel a 2 tonnát is valamivel meghaladó járművel, miközben egyáltalán nincsen alul motorizálva. A 2,5 literes szívó benzines erőforráshoz kapcsolódó elektromos meghajtással kiegészítve az összteljesítmény 248 lóerő. Mindezek mellett városban is 8,3 literes átlagot mértünk. Autópályán, országúton pedig ennél is sokkal kevesebbet eszik. 130-nál 7,6 liter, 110-es tempónál pedig 7,1 literes átlagfogyasztása volt a gigászi járműnek. A Toyota féle full-hybrid meghajtás tehát kimondható, hogy csúcsra van járatva. Hozzá kell azért tenni, hogy nagy száguldozásokra nem is lesz kedve a Highlander sofőrjének, hiába 8,3mp a 100km/h sprint gyári értéke, mert vélhetően a rossz zajszigetelés miatt, illetve maga a motor karakterisztikájából fakadóan eléggé fülfájdító a gyorsuláskor tapasztalt zaj. Inkább arra ösztönöz, hogy visszafogottan kezeljük a gázpedált.
Mit is lehetne még elmondani a Toyota nálunk kapható legnagyobb modelljéről? Az ára szabad szemmel is jól látható összeg. A nálunk vendégeskedett, majdnem az összes extrát tartalmazó modell 21 millió forint feletti listaárra rendelkezett. Ebből persze le lehet vonni 2,5 millió állami támogatást, amennyiben jogosultak vagyunk a nagycsaládos kedvezményre. Másfelől az is igaz, hogy nagyon kevés a közvetlen versenytárs. Hiszen például a KIA nem forgalmazza a Telluride-ot itthon, amely méretben összevethető lenne a Highlanderrel. A presztízs márkák kínálatában találhatunk hasonlót, de azok lényegesen többe kerülnek. Így azt is mondhatjuk, hogy ezzel a modellel kiegészült a tömegmárkák szortimentje. Hogy valós szükséglet volt-e/van-e rá azt pedig majd az idő mondja meg.
@motorhang Toyota Highlander #toyota #toyotahighlander #toyotahighlander2021 #toyotahighlanderhybrid #toyotahybrid #toyotahybriddrive #highlander #hybrid ♬ Spongebob Tomfoolery - Dante9k Remix - David Snell
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
