Nem politikai választás - Toyota Corolla Touring Sports 2.0 hibrid
A napokban nagyon nehéz nem arra gondolni, hogy mi fog történni a hétvégén. Így, amikor őszinte, dícsérő szavakat mondok egy autóról és végső konklúzióként azt szűröm le, hogy válaszd a Toyota Corollát, akkor politikai színezete lehet a dolognak. Pedig nincs!
Tiszta szerencse, hogy semleges ezüstszínben kaptuk meg a Corollát kipróbálásra, így semmiféle vád nem érhet minket a teszttel kapcsolatban. A kormány a szokott baloldalon található és az úttest jobb oldalán közlekedtünk a teszt ideje alatt.
Pár héttel ezelőtt a szedánt, azaz a 4 ajtós változatot teszteltük és az első gondolatom amikor elindultunk átvenni az autót az volt, hogy kicsit fölöslegesen kapom meg ezt az autót, nem fogok róla tudni többet írni. Hát ez egy óriási tévedés volt a részemről.
Az mostani teszt tehát alkalmat adott arra, hogy a korábbi 1.6 benzines erőforrással hajtott visszafogottabb felszereltségű szedán változatot összehasonlítsam a rendkívül modern 2.0 hibrid hajtással is. Ez utóbbiban egy 153LE-s szívó benzines motor kapott helyet egy 65LE-s villanymotorral közösen.
A motoron kívül, ahogy említettem, felszereltség tekintetében sem fukarkodik a Toyota. De mielőtt a részletekbe belemennénk, néhány szót ejtenék a külsőről és a modell fejlődéséről, ami mindenképpen látványosnak mondható.
Nyugodtan kimondható, hogy a korábbi időszaknak, ahol a Toyota és azon belül a Corolla unalmas, kizárólag a funkciónak megfelelő kocsikat gyártott, örökre vége. Látványos, és menő dolog ilyen autóval járni. És kifejezetten boldog lehet, aki ilyen autót kap a cégétől (és ez szerintem nem volt mondható pár évvel ezelőtt egy Auris combira).
Lenyűgözőnek tartom a külső formavilágot, amit a Toyota megalkotott. A dinamikus, szép vonalú orr-részhez egy rendkívül karakteres kombi hátsót sikerült varázsolni, mely nemcsak nevében, hanem vonalaiban is sportos. Az első fényszórók íve és vonalvezetése visszaköszön a hátsó lámpák formáján, amitől nagyon egységes lesz az autó. A sport kombi elnevezés sok esetben egyet jelent azzal, hogy egy olyan design autót kapunk, ami csak formai jegyeiben kombi, de funkcionalitásában nem felel meg a célnak. A Corolla esetében ez nem teljesen igaz, bár néhány ponton a tágasság érzés fel lett áldozva a forma oltárán. Itt elsősorban a hátsó üléssorra gondolok. A belső íves térkialakítás és a lefelé irányuló tetővonal miatt 3 felnőtt szállítására hosszútávon nem alkalmas a hátsó ülés. Ennek nem feltétlen a kis lábtér az oka, mert azzal nincsen baj, hanem sokkal inkább az, hogy a hátsó ajtó íve befelé görbül, és ez által egy 175-180cm-es ember feje zavaróan hozzáér a majrévashoz. Nyilván ritkán adódik olyan szituáció, hogy 5 felnőtt ül egy autóban, de ha mégis, akkor ne gondolkodjunk a Corolla kombiban.
A csomagtérben kevésbé kell kompromisszumot kötni, bár az erősebb motorhoz tartozó több akkumulátor elvesz némi plusz helyet a térből, de így is bőséggel marad hely. Nem beszélve arról, hogy a szögletesnek mondható csomagtér rendkívül ideális a pakolás szempontjából.
Ha kívülről befelé haladunk, akkor következő pontban ki kell emelnem a futóművet és a lengéscsillapítót. Ezek dicséretét a szedán után, a kombi változatnál sem tudom szó nélkül hagyni. Az autó, köszönhetően egyébként a jó összeszerelési minőségnek rezzenéstelen módon hajt át bármilyen bukkanón, zökkenőn vagy éppen kátyún és stabilan tartja az ívet bármelyik kanyarban. Azt hiszem jóval saját kategóriáján túllépő minőséget és komfortot kapunk. Az utastérbe, főleg ha csak a villanymotor működik, akkor semmiféle zaj nem szűrődik be. Ha pedig motor és utastér, akkor sajnos nem tudok elmenni a hibrid hajtás legnagyobb hibája mellett. Ez pedig a hangja. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok azzal a gondolattal, hogy ez nem szép. A Corolla esetében semmiképpen nem bántó a hang, ami beszűrődik az utastérbe, de mindenképpen hallható és jellegzetes. És ezzel el is jutottunk ahhoz a ponthoz, ami a legfontosabb a Corolla Touring Sports esetében.
Kinek és mikor éri meg ez az autó?
A hibrid technológia meggyőződésem szerint elsősorban azoknak való, akik városi közlekedésre használják jellemzően a járművüket. Ekkor az autó rendkívül keveset fogyaszt, beéri 4-4,5 liter üzemanyaggal. A két literes benzinessel kiegészítve pedig megfelelően dinamikusan közlekedhetünk vele, ha éppen erre van szükség. Nem utolsó sorban pedig alacsony károsanyag kibocsájtásunk lesz, így behúzhatunk egy jó pontot a környezetvédelem oltárán. (és ebben a cikkben nem gondolom, hogy a lítium akkumulátorok újrahasznosítási, megsemmisítési problémáit számba kellene venni). A hibrid technológia egészen biztosan jobb megoldás, elsősorban a nagyvárosok mikrokörnyezetének a környezetszennyezési problémáinak a megoldására, mint egy dízel autó (és sokkal rosszabb, mint egy bicikli). De ha valaminek előnye van, akkor annak jellemzően hátránya is. Ez igaz a bicikli vs. Corolla Sports hibrid kontextusra és a város vs. autópályás használatra is.
A hibrid márpedig nem fogyaszt jobban pályán, mint egy hagyományos benzines (és a dízel nevét Toyotánál már a számra nem is merem venni, hiszen nekik ilyen már nincs is). Ez azt jelenti, hogyha a cikk elején említett céges felhasználó sokat közlekedik városon kívül, akkor nettó pénzkidobás neki ilyen motort választani. Hangos is lesz a motor, és menet közben kevésbé lesz komfortos a kihangosító használat, hogy csak egy példát említsek és sajnálatos módon még 1,5 millió forinttal nagyobb beruházást is igényel. Azért fontos, hogy csak beruházásnál lesz ez több kiadás, mert az egészen biztos, hogy a hibrid értéktartása jobb, mint egy benzines autóé, így pár év múlva ez a költség részben vissza fog jönni. No de a fogyasztás…azért csalóka minden hibrid autó átlagos vagy vegyes használatú fogyasztását megadni, mert ez két dologtól függ jelentősen. A jobb lábunktól és a helytől, ahol az autót használjuk. A saját esetemben kerek 6l volt az átlag, de ebben sok volt a pálya, ahol 7 fölött eszik 140-es tempónál a Corolla. Szóval mindenkinek azt javasolom, hogy alaposan előre gondolja végig, hogy hol fogja használni az autót. Ez alapján döntsön a motor mellett. A fullos Corolla motor, tehát a 2.0 hibrid egyébként kifejezetten kellemes. 8,1 alatt gyorsítja az autót 100-ra, viszont nem azt az élményt kapjuk tőle, amit egy V6-os blokktól, és nem is azt, amit egy villanyautótól. Hibrid autó, az élmény is legyen hibrid.
Ahogy említettem a legmagasabb felszereltséget volt szerencsénk kipróbálni. És mint ilyen kifejezettem lenyűgöző élményt ad. Nagyon szép bőrözés van a kocsi belsejében, és tényleg sehol nincsen kispórolva az anyag. Az erős vágy, hogy ne legyen unalmas a kocsi belülről sem természetesen okoz funkciótlan túlkapásokat, de ez abszolút megbocsájtható. A két első ülés pedig egyszerűen csodálatosra sikerült, és ráadásul még kényelmes is. Amit nem értek, hogy miért nem elektromos még a vezető ülés sem, de lehet élni enélkül az extra nélkül. Ezen „hiányosságot” viszont kárpótolja az a rengeteg egyéb extra, ami benne van a kocsiban. Sávtartó, adaptív tempomat, head-up display vigyáz a biztonságunkra, mikben többek között a kétzónás klíma, fűtött ülés és kormány gondoskodik a komfortunkról. Ha panaszkodni akarnék, egyedül a központi kijelzőről tehetném meg. Az egy dolog, hogy a Corollánál kisebb kategóriában lévő Yaris is ki tudja tükrözni a mobiltelefonunkat, de cserébe még egy más márkánál nehézkesebb kezelésű menürendszert is kapunk. A kijelző, ami divatosan a középkonzolon kapott helyett meglehetősen nagy kerettel rendelkezik, és ezt a funkciótlan területet tovább növelik a keskeny és hosszúkás gombok így csökkentve tovább a hasznos teret. A gombok funkciója egyébként nincs kivilágítva, ami tovább nehezíti a felhasználást.
Az apró hibákon kívül, amiről írtam a Corolla tényleg kifejezetten jó autó. Rengeteget fejlődött a modellváltások során. Megjelenése tekintélyt parancsoló, divatos a formaterve és 100%-ban levetette azokat a jegyeket, amitől szürke is unalmas autónak lehetett tartani. Mindezt tette úgy, hogy a megbízhatósága megmaradt és méretével, komfortjával, az eggyel magasabb osztályok határait súrolja. A Toyota egyik védjegye a hibrid hajtás, hiszen ez a márka kezdett ilyen technológiát szerelni az autóiba először, és teszi mindezt 22 éve. Immáron a negyedik generációnál tart a fejlesztés, így a megbízhatóság ezen a téren nem kétséges. Azt viszont meg kell tanulni, hogy az autók akképpen változnak, mint akár a cipők. Nincs univerzális, ami mindenre jó, tudnunk kell előre, hogy mit fogunk csinálni és annak megfelelően, előre kell választanunk egy megfelelőt.
Ha ezt jól meghatározzuk, akkor a Corolla Touring Sports-unkat imádni fogjuk.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
