Simba visszatér – Peugeot 208 Active és GT line

Az új 208-as Peugeot-val sikerült egy olyan autót alkotni, amely egyszerre építkezik hagyományos vonalakból és bemutat számos olyan formajegyet, amely a Peugeot 200-as széria legszebb elemeiből áll és használja a legeslegmodernebb technológiát, amely 2019-ben elérhető.  Eddig csak presztízs márkák esetében volt látható (Mercedes, BMW) az az irányelv, hogy minden részletében, kidolgozásában és felszereltségében ugyanazt adják a legkisebb autójukhoz, mint a nagyobbakhoz. A Peugeot esetében ez annyiban különbözik, hogy a fent említett márkákhoz képest a 208-as egy mérettel kisebb. Így a 208-as talán az egyik első, aki ugyanebben a felfogásban alkotta meg az új modelljét a kis autó kategóriában (B szegmens).

A mostani tesztünk szintén egyedi, és nagyon kevés hasonló lehetőség adódott eddig autós tesztek számára. Ugyanis nem egy, hanem egyszerre két különböző 208-ast tudtunk kipróbálni.
Az Activ, tehát a belépő Like szintnél egyel magasabb felszereltségű, 75Le-s motoros változatot Elixir vörös színben és egy GT Line, tehát a legmagasabb felszereltségű változatot a 130Le-s, azaz a legerősebb kapható, szintén benzines változatot, Vertigo kék színben.
Ez a különleges helyzet tehát lehetőséget teremtett nem csak egy új modell megismerésére, hanem annak összehasonlítására is, hogy egy szinte teljesen full extrás változatot hasonlítsunk össze, egy a belépő szintnél nem sokkal, drágább változattal. A „tesztalanyaink” nem az alapszínt kapták, ami a Faro sárga fényezés, amit azért kell kiemelni, mert érdemes megnézni vásárlás előtt ezt a színt is. Egyrészt azért, mert nem kell érte 200e Ft többletet fizetni, másrész azért, mert ez is egy metál szín és szintén nagyon jól áll a kocsinak.

Ha pedig a külsőnél tartunk, érdemes kicsit jobban szemügyre venni a formajegyeket és különbségeket a két autón. Általánosságban kijelenthető, hogy a Peugeot nemcsak, hogy olyan autókat kezdett gyártani, amelyeket meglátva belénk nyilall az érzés, hogy szeretnénk ilyet, ami csak egy dolog, de olyan autót sikerült megformálni, ami kifejezetten szexi. Azt hiszem, hasonló volt a helyezet annak idején a szuper sikeres 206 esetében. A 90-es évek végén ennek formája mindenki szívét elrabolta. Akkoriban talán elég volt ennyi, a mai világban ennél viszont biztosan többre van szükség, hiszen ebben a méretkategóriában óriási a verseny. Ford Fiesta, VW Polo, Opel Corsa, Renault Clio, hogy csak párat említsek, mind-mind ott vannak, és nagyon magasra teszik a mércét. A Peugeot tehát nemcsak formai, hanem műszaki tartalommal és számos újítással is készült, hogy kivegye a részét a vásárlók kegyeiért folytatott versenyben.
Visszatérve azért a formára pár fontos vonást muszáj kiemelni, kezdve az első lámpatestekkel, amely abszolút briliáns és remek, feltűnő külsőt ad a kocsinak. A helyzetjelzők közül a jobb és balszélső csík mélyen a többi alá nyúlik, ezzel szimbolizálva a kis oroszlán, „Simba” fogait. A magasabb felszereltség esetén természetesen a fényforrások LED-esek, míg az alaptípusban halogén fényszórókat kapunk. A hűtőmaszk is némiképpen más az Activ és a GTi felszereltség esetében, de ez talán annyira nem feltűnő, mint a fényük ereje és színe.
Oldalról a kerékjárat fölötti sárvédő fényezése a leginkább látható különbség illetve az, hogy az alacsonyabb felszereltség esetén nem alufelnit, hanem acél kerekeket kapunk. Ez egyébként kevéssé vehető észre, mert olyan szépen takarja el a gyári dísztárcsa a kereket és olyan jól sikerült a design, hogy nem lehet elsőre ráismerni, hogy nem könnyűfém kerekek vannak a kocsin. Egyébként a piros autónk esetében 16”-os a kerék, míg a kék 17”-es papucsokat kapott

.

Oldalsó nézet esetén ki kell emelni az arányos, modern formát, ami igazán megkapó. Visszaadja a Peugeot múltját. Nem retró, de nekem a hátsó kerék fölötti elem (C oszlop) zömök, robosztus íve a korábbi 205-re emlékeztet. Nem beszélve a hátsó ajtó üvege mögött található bevágásról, ahol a Gt line felirat található a magasan felszerelt modellünknél. Ez egy tiszta jelzés, tisztelgés a korábbi 205 előd előtt. A hátsó traktus formája szintén arányos, a mostani 508 modellel azonos fekete csík köti össze a két hátsó lámpát. A GT line verzióban ez szintén LED-es és sokkal karakteresebben adja vissza a „karmok” vonalát.
A hátsó spoiler jól mutat, egyáltalán nem túlzó, dögössé teszi a kocsit.
Természetesen az erősebb típushoz dupla kipufogó jár és fényes fekete a környezete. Nekem tetszik, hogy nem akartak többet mutatni, mint a valóság és nem került „kamu” dupla-dupla kipufogó mindkét oldalra, mint sok más autó esetében.

Ahogy a külső jegyekben megtalálható a szériasorozat múltja, egy modern köntösbe csomagolva, addig a belső tér kialakítása esetében semmi nincsen, ami régi lenne. Formavilágában, anyaghasználatában nem összehasonlítható a versenytársakkal. Az alaptípusban természetesen manuális váltót kapunk, ami szerintem hozza az elvárható átlagot. Nem a legprecízebb váltó, amivel valaha találkoztam, de nem szeretnék, és nem tudok róla igazán rosszat se elmondani. A GT line esetében viszont egy automata váltót kaptunk, ami röviden jellemezve zseniális. 8 sebességes automata egy 130Le-s kiskocsiban! Elképesztő komfortot ad, észrevehetetlenül kapcsolva a fokozatok között.
A középkonzol felső részén, a mai modern autókban szokásos tartozéknak tekinthető színes kijelzőt találunk. A felszereltség függvényében a mérete különböző és tudásában sem volt 100% egyforma, de az komoly pozitívum, hogy a telefon kitükrözési funkciója mindegyikben benne van. (egyedül a belépő Life szint nem tudja ezt az opciót). A kezelése a központi kijelzőnek hasonló, mint a PSA (Peugeot-Citroen) modellek esetében. Nem a legkönnyebben használható, de viszonylag gyorsan elsajátítható a használata. A kijelző és a váltó között található egy gombsor a középkonzolon. Egészen pontosan két sor gombról van szó a GT line esetében, és egyről az Activ esetében. A külső, fizikális gombok megegyeznek, a hátsó sorban lévő érintő gombok, pedig csak a magas felszereltség esetében vannak. Praktikusnak nem mondhatóak, mert kicsit túlzsúfolt az egymás melletti sok gomb, főleg a dupla sor esetében, viszont határozottan mutatós és kivitelében nagyon minőségi. Nekem valahogy Minis érzésem volt tőle.
A Peugeot kormánya és műszerfal kialakítása egyedi, más autógyártókéhoz nem hasonlítható. Egyrészt a kormány feltűnően kisebb, mint a megszokott, másrészt nemcsak alul a lábunknál, de a felső részen is le van csapva egyenesre. Ez azért jó, mert a műszerfalra, ami pedig kicsikét feljebb van elhelyezve a szokásosnál, egyáltalán nem takar bele. Gyakorlatilag nincsen szükség head-up displayre, hiszen lefelé pillantás nélkül látjuk a teljes műszerfalat. A műszerfal lényegesen különbözik az alsó és a jobban felszerelt kivitelek között. Amíg az Life és Active esetében hagyományos mutatókkal rendelkezik a kiskocsi, addig a magas felszereltség esetében úgynevezett 3D cockpit jár. Ezt nagyon nehéz szavakkal leírni, hogy mit is takar és egy-egy fénykép sem adja vissza jól az élményt. Úgy kell elképzelni, hogy egymás mögött, több síkban jelennek meg az információk, navigáció a teljesen digitális képernyőn. Én egy csapásra beleszerettem. Bár nincsen sok gyakorlati funkciója, de látvány szempontjából olyan, mint a jövőbe utazás, melyet másik kocsiban egyelőre nem látni.

Az új 208-as belső térérzete, különösen az első ülésen utazók számára legalább egy kategóriával magasabb szintű. A hátsó üléssor lábtér kínálata inkább kicsi, mint nagy.  A csomagtartó űrtartalma közepesnek mondható, 265l. Viszont szögletesek a határoló vonalai, így tényleg jól pakolható.
A GT Line bőr-szövet ülései rendkívül kényelmesek és nagyon jó az oldaltartásuk is, egy szinttel legalább jobbak, mint az alapverzió normál szövet ülései.
A 75Le-s motor nagy száguldozásra és gyorsulásra nem alkalmas, de átlagos városi közlekedésre meglátásom szerint igen. A 130Le-s változat, amely szintén 3 hengeres motor egy turbóval kiegészítve viszont határozottan jól megy. 8,7 mp alatt éri el a 100-as tempót, ami már kifejezetten nem rossz. Cserébe persze többet is fogyaszt. Vegyes használat mellett, ahol túlsúlyban volt az autópálya 7,8 l-es átlagot csináltam. A kisebb teljesítményű változattal, sokkal jobban meg tudtuk közelíteni a gyárilag megadott 5,5l-es értéket, 6,3l-t mértünk.
Negatívumként talán azt tudom megemlíteni a Peugeot vezetésénél, amit előbb pozitívumként aposztrofáltam. A robosztus külső vonalak miatt – B és C oszlop – a kilátás belülről nem a legtökéletesebb. Elsősorban a jobbra hátratekintésnél volt kicsit több a letakart rész, mint amit megszoktam. Ezt kompenzálta viszont a magas felszereltségben található holttér figyelő.
A motorokkal, illetve a meghajtással kapcsolatban fontos kiemelni a Peugeot üzleti elképzelését, ami számomra nagyon szimpatikus. A 208 ugyanis elérhető a tesztelt benzines (van még egy 100LE-s változat is), dízel (1.5l szintén 100Le) és elektromos meghajtással is, viszont felszereltség tekintetében teljesen azonos az árlista. Ez azt jelenti, hogy semmiféle kompromisszumot nem kell kötnünk, ha például elektromos meghajtással szeretnénk rendelni a mi kis Simbánkat. Ugyanazokat az opciókat, kiegészítőket megkaphatjuk, mint a hagyományos meghajtás esetén (természetesen a hátsó krómozott kipufogót kivéve).

A tesztelt modellek közül melyik volt a szimpatikus? Erre a válasz, hogy természetesen a full extrás változat. De a kérdés ennél sokkal nehezebb, ha valaki az ár/érték arányt kérdezi. A piros Active ugyanis formájában hozza azt, amitől bele lehet szeretni az új 208-asba. Számos extra funkció, mint a rengeteg vezetést támogató extra, vagy a félbőrülés, távolodásra automatikusan bezáródó ajtók, nagyobb kijelző, esztétikai extrák, 3d cockpit, stb. nélkül pedig lehet élni, ha éppen nincsen közel kétszer annyi pénzünk és nem tudjuk beikszelni az opciós lista minden egyes sorát. Én persze kívánom mindenkinek, hogy megtehesse, mert a formán kívül egy valóban remek élmény volt a két új Peugeot 208 és alig várom, hogy az elektromos változatról is beszámolhassak.

• peugeot 208 peugeot 208 teszt peugeot teszt új 208 új peugeot 208

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!