Szárnyak nélkül szárnyal majd a Peugeot Le Mans-i autója

Kérjünk meg egy gyermeket, hogy rajzoljon le egy versenyautót: szinte biztosak lehetünk abban, hogy a jármű hátuljára odabiggyeszt majd egy, a repülőgépek szárnyára emlékeztető légterelőt.

Ma már természetesnek vesszük, hogy az igazán gyors autókon megtalálható az aerodinamika (azaz - nagyon leegyszerűsítve - a mozgó levegő és az annak útjába helyezett test közötti kölcsönhatást leíró tudomány) évezredes ismeretanyagát hasznosító spoiler – arról nem is beszélve, hogy sokan azért szerelnek fel minden áramlástani hatást nélkülöző légterelőt autójukra, hogy a sebesség, a sportosság látszatát keltsék.

Noha az autóversenyzés több mint 120 éves történetének első felében jobbára ismeretlen volt, a XX. század második harmadától kezdve egyre szélesebb körben alkalmazták a nagy sebességgel haladó gépkocsit az aszfaltra szorító, ezáltal a stabilitását és irányíthatóságát javító szárnyprofilokat. Le Mans-ban 1967-ben jelent meg az első légterelővel szerelt versenyautó, és az elmúlt fél évszázadban semmi jel nem mutatott arra, hogy a konstruktőrök le kívánnának mondani erről az aerodinamikai elemről.

A Peugeot maga is élen járt ezekben az aerodinamikai fejlesztésekben: az 1990-ben bemutatott, igen sikeres Peugeot 905 tervezői nem csak hajlandóak, de képesek is voltak hátat fordítani minden bevett szokásnak és meggyőződésnek. A versenyautó folyamatos fejlesztése nem apró, evolúciós lépésekben, hanem hatalmas, forradalmi jelentőségű szökellésekben zajlott.

A mérnökök a hátsó légterelőt megduplázva, az elsőt tökéletesítve olyan aerodinamikai csomagot hoztak létre, amellyel erősebb, nagyobb végsebességű versenytársait is le tudta körözni a Peugeot, hiszen a kanyarokban pontosan kiszámított mértékű erő préselte az aszfaltra az autót. Az utókor korszakalkotó modellként emlékezik a 905-ösre, amelynek megoldásai még egy évtizeddel később is éreztették a hatásukat a sportág élmezőnyében.

Ahogy a Peugeot harminc évvel ezelőtt felforgatta az aerodinamikai szabálykönyvet, ugyanúgy rúgja most fel a szokásokat a Peugeot 9X8, a márka vadonatúj Le Mans-i versenyautója. A fejlesztést a vadonatúj Hypercar géposztályhoz kidolgozott, engedékenyebb korlátozások ihlették.

Az új szabályrendszerben ugyanis a csapatokra bízták, hogy milyen aerodinamikai megoldásokat alkalmaznak, mindössze a légellenállás minimális, illetve a leszorítóerő maximális megengedett értékét határozták meg.

Ezeket a követelményeket talán egyszerűbb lett volna a hagyományos szárnyakkal megvalósítani – a versenytársak többsége így is döntött –, a Peugeot azonban az elegánsabb, kifinomultabb megoldásra szavazott, és a borítólemezek alatt gondoskodott az optimális aerodinamikai egyensúlyról.

Ennek érdekében a vállalat egyes szakterületei – a sportrészleg, a mérnökök és a formatervezők – soha nem látott mértékben működtek együtt egymással, olyan összetett csomagot alkotva, amellyel a Peugeot ismét új fejezetet nyit a sportautó-tervezés terén.

„Az új Le Mans-i Hypercar géposztályra vonatkozó szabályzat kialakításakor az volt a cél, hogy minél nagyobb esélyegyenlőséget teremtsenek a csapatok között.” – enged bepillantást a kulisszák mögé Olivier Jansonnie, a Peugeot Sport WEC (hosszú távú világbajnokság) programjának műszaki igazgatója.”Ez nagyfokú szabadságot adott nekünk, végre ismét lehetővé téve, hogy egyrészt kísérletezzünk és új utakat keressünk, másrészt a meglévő rendszereket innovatív módon alkalmazva gondoskodjunk a kívánt aerodinamikai eredmények eléréséről.” 

Az új szabályzat értelmében minden autón csupán egyetlen állítható aerodinamikai komponens lehet. Ezt a legtöbben a szokásos hátsó szárnyként értelmezték, azonban sehol nincs az leírva, hogy ez az elem ne lehetne valami más.

A Peugeot Sport munkatársai tehát mindenre kiterjedő számításokat végeztek, majd hosszas szimulációk eredményeként arra jutottak, hogy a kitűzött aerodinamikai célok eléréséhez nincs feltétlenül szükség a hátsó szárnyra. A részleteket hétpecsétes titokként kezeli a csapat vezetősége, azt azonban készséggel elárulják, miért választották a nehezebb utat (hiszen a karosszérián kívül elhelyezkedő aerodinamikai elem beállításainak a módosítása jóval gyorsabb és egyszerűbb, mint a kívülről nem látható, rejtett rendszereké): egyszerűen azért, mert így szebb az autó.

„Évtizedek óta nem állt módunkban kecses, egyszerű versenyautót építeni. Ennek most vége: a mérnökökkel és a formatervezőkkel szorosan együttműködve harmonikus egységben fogtuk össze az aerodinamikai hatásfokot és a letisztult esztétikumot.” – magyarázza a kihívás indíttatását az igazgató. Míg ugyanis egy versenyautónál csak járulékos előny a tetszetős megjelenés, egy ügyfeleknek szánt, közúton vezethető szupersportkocsi esetében alapvető követelmény, hogy lenyűgözően nézzen ki a kupé.

Márpedig a Peugeot 9X8 a tervek – valamint a versenykiírások – szerint civil változatban is elkészül majd, a versenyautóval csaknem azonos optikával, de várhatóan minden korlátozástól megszabadított, jóval erősebb hajtáslánccal.

Peugeot 9X8 műszaki adatok
Géposztály	Le Mans Hypercar (LMH)
Teljes hosszúság (mm)	5000
Teljes szélesség (mm)	2080
Teljes magasság (mm)	1180
Tengelytáv (mm)	3045
Hajtáslánc	Peugeot HYBRID4 500KW
Hajtásképlet	összkerékhajtás
Hátsó hajtóegység
Erőforrás	2,6 literes, hathengeres ikerturbó benzinmotor
Hengerszög (fok)	90
Teljesítmény (kW/LE)	500/680
Erőátvitel	hétfokozatú szekvenciális sebességváltó
Első hajtóegység
Erőforrás	villanymotor-generátor
Teljesítmény (kW/LE)	200/320
Erőátvitel	egyfokozatú fordulatszám-csökkentő áttétel
Akkumulátor	Peugeot Sport, TotalEnergies/Saft
Üzemi feszültség (V)	900
Kenőanyagok és üzemanyagok:	TotalEnergies

• le mans peugeot peugeot 905 peugeot 9X8

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!