Szu-47 Berkut - A fordított szárnyú sas

Nevének jelentése is annyit tesz: szirti sas. Egy páratlan konstrukció Oroszországból, ami sajnos nem került tömeggyártásba.

Az évek során volt már több próbálkozás is az előre nyilazott szárnyú gépek terén, de mind megfeneklett, pont mint a cikkben szereplő Berkut is. A NASA-nak és a német Junkers repülőgyártónak is megvolt a saját variánsa. A gondolat, hogy a Szuhoj is megépítse a saját ilyen típusú gépét azért született meg, mivel az ismeretek alapján kis sebesség és nagy állásszög mellett is rendkivül jól manőverezhető gépet eredményez. Illetve rövidebb távon képes felszállni mint egy átlag gép és nem mellesleg a szárny kisebb légellenállása nagyobb hatótávot tesz lehetővé.

A más nemzetek áltat korábban legyártott gépek kutatási eredményei alapján bebizonyosodott, hogy a mellső szárnybekötéseknél előálló nagy nyíró-csavaró igénybevétel miatt megerősített szárnyakra van szükség, ami többletsúllyal jár. Így pont ami az előnye, egyben a hátránya is. A Szu-47 szárnyai kompozit-szövetből készültek, hogy többletsúly ne jelentkezzen. Azonban ez nem bizonyult elég erősnek, mivel olyan extrém manőverekre volt képes a gép, hogy ezt már nem bírta a szárny, így az ebből eredő repedések miatt le kellet cserélni az egész szárnyat. Részben ezért sem készült belőle több darab, csupán ez az egy. Aerodinamikai elemeit tekintve az előre nyilazott szárnyakon felül, a kabin vonalában lévő kacsa vezérsík és hagyományos vízszintes vezérsík ruházta fel ezen kiemelkedő képességekkel. Mindemellett a jól bevált Szu-27-es törzsét és kettős függőleges vezérsíkját örökölte. Rendkívül érzékeny fly-by-wire kormányvezérlővel és robotpilótával látták el, ami teljesen automatikusan korrigálja az alapból instabil repülőgépet.

A tolóerőt, két Soloviev D-30-as gázturbinás hajtómű biztosította, egyként 93.1 kN tolóerővel, ami utánégető használatával 153 kN. Ezzel a maximális sebessége 2,2 Mach (2200 km/h) körül mozog, de egyes feljegyzések alapján ez inkább 1,65 Mach volt. Felszállási súlya több mint 26 tonna ami 10 tonnával nehezebb, mint a Magyarországon használatos Gripenek súlya. Szárnyfesztávja is majd duplája a Gripenének a maga 16,7 méterével. Hossza 22,6 méter és 6,4 méter a magassága, így egy rosszul manőverezett beszállás során, teljes felszerelésben jól össze tudja törni magát a pilóta. Továbbá érdekesség, hogy vadászgép létére szárnyának felülete 56 nm², ami egy normál lakásnak megfelelő terület.

Sajnálatos módon a Berkut amilyen ígéretesnek tűnt, olyan gyorsan süllyedt el a kútvesztőben. Egy biztos, hogy igen fontos szerepet játszott ezen új technológia demonstrálásában és megértésben.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Nyúl Benjamin

Kiskorom óta a különféle járművek bűvöletében élek, a kétkerekűektől a repülőgépekig, minden, amit motor hajt. A sors szerencsére úgy hozta, hogy gyerekkorom és pályafutásom kezdete óta kamionok közt élek és mozgok. Szeretnék minél több új dolgot megismerni és megismertetni veletek, valamint szeretném közelebb hozni hozzátok ezt az életérzést és szenvedélyt.