Több, mint facelift – Suzuki S-Cross 1.4 AllGrip GLX Panoráma
Hivatalosan faceliftet, vagy ahogy manapság hívjuk, modellfrissítést kapott a korábban SX4 S-Cross néven futó Suzuki. A szemmel látható formai különbségek, fejlesztett vezetéstámogató rendszerei miatt viszont ez sokkal több lett ennél. Így az SX4 előtag elhagyása is mutatja, hogy az Esztergomban készülő Suzuki közel jár ahhoz, hogy teljesen új modellnek hívjuk. 7 év után egyébként ez is lenne az elvárható.
Az előző S-Cross mindig is a szívem csücske volt és csak azzal tudtam egyedül indokolni magamban, hogy a Vitara jobban fogy, mert formáját az európai szemnek emészteni kellett. Ár/érték arányban mindig is ez volt a győztes a Suzuki modellpalettáján, hiszen egy kategóriával nagyobb mérete, komfortja és minimálisan magasabb ára miatt nem volt kérdés, hogy ezt kell választani, ha kizárólag az eszünkre hallgatunk, amikor autót választunk.
Tehát ha semmi nem változott volna rajta, csak a nagy krómozott hűtőrácsot hagyják el, az is nagyot dobott volna az eladásokon, de természetesen ennél lényegesen több módosítás történt. Ha nem a hosszát és a tengelytáv adatokat kezdjük összehasonlítgatni, akkor még csak nem is gondolnánk rá, hogy ugyanaz a mérete az új modellnek. Vizuálisan lényegesen nagyobbnak hat a szögletesebb orr kialakítás, valamint az első és hátsó szélvédő élesebb szögű vonalai miatt. A most divatos SUV formavilág nagyon jól nyomon követhető az S-Cross általános vonalvezetésén. Természetesen LED-es fényszórókat is kapott az autó, így a szűk fényszóróktól kifejezetten marcona a tekintete. Ezt az érzést erősíti a fekete hűtőrács, amelyen a keresztben átívelő krómozott csík, azon kívül, hogy mutatós, az autó vizuális szélesítésében is segít. A hátsó rész is teljesen át lett dolgozva. A szögletes, átlátszó lámpatestek sokkal karakteresebbek, divatosabbak, mint a korábbi modell esetében.
A Toyotával közös együttműködés a Swace és az Across kapcsán sokat módosított az eddigi Suzukinál megszokott karakterjegyeken. Érezni vélek párhuzamot, design hatásokat kívül és belül is az autóban. Ez a formai behatás egyáltalán nem vált hátrányára az S-Crossnak.
A beltér anyaghasználati és minőségi szempontból ugyanaz maradt, mint az előző széria. A legfeltűnőbb különbség a 9 collos érintőképernyős központi kijelző, amely, mondhatom azt is, hogy Toyotás módon, a műszerfaltól kicsit elkülönülve a középső traktus felső részén foglal helyet. A kijelző használata rendkívül logikus, egyszerű. A kezelőfelület gyorsan, mindenféle várakozási idő nélkül reagál. Szintén pozitívum, hogy az Apple CarPlay vezeték nélkül is működik, így a telefon még könnyebben kitükrözhető. A kijelző felbontása nagyon jó minőségű, amely nem feltétlen ennél a funkciónál fontos, hanem a 360°-os kamerarendszer esetében, amely jó szolgálatot tesz tolatáskor.
Az utastér mérete rendkívül tágas. Négy felnőtt esetében is kifejezetten komfortos a méret, még hosszútávú utazások esetében is. Az ülések kényelmesek, bár hiányoltam az ülőfelület több dimenzióban történő állítási lehetőségét, illetve azt, hogy a fel-le irányú mozgatás is csak a sofőr kiváltsága. A hátsó ülőfelület esetében megmaradt az a funkció, mint az elődmodell esetében, hogy a dőlésszöge a hátlapnak két pozícióban állítható. Ez utóbbi abban segít, hogy a csomagtér így a hátlapok ledöntése nélkül is kis mértékben bővíthető. Egyébként alapban 430 literes a csomagtér, amely egészen 1230 literig bővíthető. A hátsó utasoknak viszont sajnos a mostani modellszériánál sem jutott külön légbeömlő, ez legalább ennél, a legmagasabb felszereltségnél elvárható lett volna.
A „motorkínálat” egyetlen tagból áll az S-Cross árlistán. Ez pedig az 1,4 literes turbómotor, összesen 129 lóerővel. Ez gyakorlatilag az elődmodell utolsó motorváltozata. Működését egy mild-hybrid rendszer támogatja, amely azt jelenti, hogy ugyan a közvetlen meghajtásba nem képes bedolgozni a 13 lóerős villanymotor, viszont indításkor, hirtelen gyorsítás esetén az első pár másodpercben ad egy plusz segítséget a benzinmotornak. Ennek előnye, hogy képes minimális mértékben csökkenteni a fogyasztást, kedvezően hat a károsanyag kibocsájtásra, illetve nem utolsó sorban kifejezetten zökkenőmentessé teszi a start/stop rendszer működését. Szinte észrevétlenül képes újraindítani a benzinmotort.
Ehhez a meghajtáshoz kapcsolódik egy 6 fokozatú manuális váltó. Mondhatom azt, hogy ahogyan megszokhattuk, a Suzuki váltója rendkívül jól, problémamentesen működött nálunk. A nyomaték elosztás teljesen ideális az egyes fokozatok esetében. Jó érzés volt a városban a sebességfokozatok között váltogatni. Autópályán viszont tökéletesen megfelelő volt a hatodik sebességfokozat, még nagysebességű gyorsításoknál is. Nem kellett visszaváltogatni előzések esetén sem.
A jó vezetési élményt erősítette meg a futómű és a lengéscsillapítók működése. A Suzuki S-Cross nem csak Magyarországon, hanem magyar utakra is készült. A magas felépítésnek és a teljes meghajtási rendszerének köszönhetően a vezetési élmény tovább fokozódott ennél a szériánál. Fontos elmondani, hogy a vezetéstámogató funkciók, mint sávtartó, adaptív tempomat és a holttérfigyelő, szintén a felszereltség részét képezik, így autópályán rendkívül kényelmesen lehet haladni az autóval. Vegyes fogyasztása a téli teszt idején 7,6 liter volt 100 kilométer alatt. Úgy gondolom, hogy ez az átlag visszafogottabb, hétköznapi használat esetén könnyedén 7 liter alá vihető.
A Suzuki S-Cross kizárólag előnyére változott. Formája emészthetőbb, miközben funkcionalitásban sokat fejlődött. A belépő modell 6,09 millió forintról indul. Mi a legfullosabb, négykerék meghajtásos változatot teszteltük, manuális hatfokozatú váltóval, amely különleges két lépcsőben kinyíló napfényteteje szinte egy fél kabriót képes az autóból varázsolni. Ez a változat 8,33 millióba kerül. Ennél már csak az automata kerül többe, 8,93 millióba.
Azt kell mondjam, hogy az S-Cross funkcióját, méretét, felszereltségét és fenntartási költségeit tekintve továbbra is az egyik legjobb választás a hazai autópiacon. Nem tekintem az S-Crosst teljesen új modellnek, hiszen fő építőkockáiban nagyrészt megegyezik az előzővel. Viszont jóval több, mint modellfrissítés, amit most kapunk. Mindenki döntse el szabadon, hogy miként néz a legújabb Suzukira. De valószínűleg abban megegyezhetünk, hogy mindenki egy jó autót lát benne, elérhető áron.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!